|
2.o.
Szöveges beszámoló a megvalósult programról:
Már az első nap nagy izgalommal
készítették a saját Játékos
könyvüket. Mindenki saját ötletét
valósította meg, így egyedi könyvek
születtek. Volt, aki rajzolt, volt, aki írt a
könyvébe,
de többen cserélgették is, hogy mások is
rajzolhassanak bele, mint egy emlékkönyvbe.
Délután páros játékokat
játszottak. Első alkalommal mindenki magának
választott
párt, utána pedig húztak cédulákat
és értelem szerűen alakultak ki a párok a
megadott szavak összerakásával. A napot
beszélgető körrel zártuk, ahol mindenki elmondhatta
véleményét,
hogy érezték magukat, aznap mi volt számukra a
legélvezetesebb program.
A második napot játékos tornával
kezdtük, amit a gyerekek a
következő napokban saját koreográfiával
fűszereztek. Az ugróiskolát is párban
járták végig,
ami nagy ügyességet igényelt. A párok itt is
véletlenszerűen alakultak ki, de
aki nagyon ügyes volt, az cserélt és
lehetőséget adott a többieknek arra, hogy
próbára tegyék ők is
tehetségüket. Délután az
ajándékba kapott labdáikkal folytattuk a napot.
Pontszerző
játékokat tanultunk, de a végén az
általuk nagyon szeretett több labdás
kiütőcskével zártuk a
labdajátékokat.
A harmadik nap meglepetést is tartogatott számukra. A
szokásos bemelegítés után,
„állati jó játékokat”
játszottunk. A sakál fogó volt
a legkedveltebb. A plüssrablók helyett labdarablók
lettek, de a játék lényegén
ez nem változtatott.
Délutánra meghívtuk a helyi védő
nénit, aki az
elsősegélynyújtásról tartott érdekes
előadást. A stabil oldalfekvést mindenki
kipróbálhatta a többieken.
Felállítottunk egy
tanpályát, ahol a közlekedési
szabályokat betartva kellett gyalogosan és
kerékpárral végig menni. Volt , aki rollerrel
tette meg ezt az utat. Nagyon tetszett mindenkinek a próba.
Ezek után a második
osztályosoknak szóló közlekedési
kisfüzetet töltötték ki párokban.
Képregény,
útjelző táblák, rajzok
színesítették munkájukat.
Mindezzel a másnapi kirándulást
készítettük elő, ami gyalogtúra volt.
A negyedik nap volt a kimozdulós napunk. A több
kilométeres
utat lerövidítettük a nagy melegre való
tekintettel. Voltunk a kisréten, a
tanyára vezető úton, ahol szintén meg tudtuk
figyelni a természetet.
Gyűjtögettünk élettelen tárgyakat /
ágakat, leveleket, csigaházat, kavicsokat
stb./, figyeltük a növényeket, az állatokat a
fűben, a madarakat, próbáltuk
felkutatni az élőhelyüket. Délutánra
terveztük a próbákat, amiket az iskola
melletti árnyas részen meg is tudtunk
valósítani. Az állomásokon
különböző állatokat
kellett utánozni és más egyéb
mozgásos gyakorlatok is voltak. A gyűjtött
anyagokból fantázia figurákat
készítettek a gyerekek.
Az utolsó napot a furi olimpiával koronáztuk meg.
Egész
héten mozogtunk, kellemesen elfáradtunk minden nap,
hiszen ennyit nem voltunk
talpon napi szinten az iskolában. Csapatok alakultak. Mindenki
készített egy
olimpiai lángot, ami egyben a menetlevél is volt. A
feladatok nagyon érdekesek
és viccesek voltak. Talicskában kellett egymást
tolni, karikában futni párban,
majd ahányan csak belefértek, gólya viszi a
fiát verseny is volt és még sok más
érdekesség. Mezítlábas
kiütőcskével zártuk az olimpiát, ott
készült egy remek
csoportkép is. Mindenki teljesítette a
próbákat és elégedettek voltak
mindennel.
Összegezve annyit mondhatok, hogy mindenki jól érezte magát
ezen a mozgalmas héten. Mindenki megtalálta a számára élményt adó feladatokat.
Eddig sem lehetett panasz a csapatmunkára, de ez a hét csak erősebbé tette az
egymáshoz való kötődést. Köszönjük a lehetőséget!
|
|